~9~

Sziasztok!Hát eltelt ez az egy hét, remélem mindenki felzárkózott és elolvasta az eddigi részeket, de még most sem késő bekapcsolódni.:)Nagyon hálás vagyok az eddigi támogatásért rengeteget jelentenek a kommentek, és látom hogy 15-20 ember azért rendszeresen vagy legalább hetente nézi a blogot.:)Jó olvasást!

Puszi,Wiwii.xoxo

Kedves Naplóm!

Kezdjük ott, hogy lehetek ilyen idióta?!Megcsal a pasim, én meg lesmárolom az egyik legjobb haveromat?Ezt még mindig nem értem, bár hazudnék ha azt mondanám, hogy megbántam, sőt rohadtul élveztem.Iszonyat jól csókol és minden percét imádtam, persze ezt neki nem kel tudnia.Szóltam, hogy ma nem megyek be és tegyünk át mindent holnapra, én pedig kisírom a bánatom egy tál fagyi  és egy romantikus film társaságában.
Már épp begolyózni készültem, mikor csengettek, én pedig kócosan, köntösben odabattyogtam az ajtóhoz és kinyitottam.Sajnálatomra az én idióta EX pasim érkezett haza a drágalátós barátnőjétől.Szerintem várta hogy kiakadjak, és elkezdjek magamból kikelve ordítozni, de nem hinném hogy szomorú volt hogy ez nem így történt.Visszamásztam a TV elé és folytattam a filmet, mikor ránéztem szinte láttam a kérdőjelet a szemében.Igen, először én is arra számítottam, hogy amint belép az ajtón leszedem a fejét és visszaragasztom, hogy újra le tudjam szedni, de nem.Egyszerűen csak fájt, hogy ezt csinálta, ha új barátnőt akart akkor miért nem bírt velem előtte szakítani?Mikor megelégeltem hogy felettem áll, és csak néz mint valami idióta, felálltam az emeletre mentem, ahová követett és elővettem a bőröndjét, azt jelezve hogy csomagoljon.Kaptam tőle néhány értetlen pillantást, de nem izgatott, menjen csak a csajához!
Egy óra múlva, lejött a bepakolt bőröndökkel és rám meredt, szerintem azt várta hogy a nyakába borulok és elkezdek neki 'könyörögni' hogy ne menjen el.Na, azt várhatta!Még az ajtót is kinyitottam neki, egy bájos mosoly kíséretében.
A laptopomat bújtam próbáltam a munkába 'temetkezni' nézegettem a képeket amiket csináltam, írtam Emily-nek egy e-mailt, hogy mi történt.Meg csörrent a mobilom, én pedig szinte elejtettem a gépemet, annyira megijedtem.A nagy párna,takaró és zsebkendő hegyektől nem találtam a kitartóan zenélő telefonomat, mikor végre előkerült a Rihanna-Diamonds száma elhallgatott, és volt egy nem fogadott hívásom Louistól.Nem akartam visszahívni, mert mi van ha interjún vagy fellépésen vannak, nem zavarhatom.Pár perc gondolkodás után, hírtelen ötlettől vezérelve írtam neki egy SMS-t, mikor megnyomtam a 'Send' feliratot magam is meglepődtem.Miért írtam neki?Meghülyültem?
Sokáig nem jött válasz, így folytattam az elkezdett tevékenységemet, bújtam a Notebook-om, közben zenét hallgattam.Jól eső nyugalom vett körül, erre már szükségem volt egy ideje.Minden problémámat elfelejtettem, hátra hajtott fejjel hallgattam a nyugtató dallamokat.Már majdnem elaludtam, mikor hallottam hogy üzenetem érkezett, rögtön kipattantak a szemeim és a képernyőre meredtem, Loui válaszolt.Érdeklődött, hogy mi van velem, és hogy hogy érzem magam.Őszintén válaszoltam, hogy eléggé szarul vagyok.Rettentően aranyos volt, hajnali fél kettőig irkáltunk egymásnak, mosollyal az arcomon aludtam el, ezt persze onnan tudom, hogy vigyorogva a telefonomat szorongatva ébredtem.